A fogágybetegség egy bakteriális infekció, amit számos faktor elősegít, mint pl. a dohányzás, cukorbetegség, életkor, gyógyszerek, genetika, szájhigiénia. Ma már tudjuk, hogy a fogágybetegség kialakulásában és előrehaladásában sok tényező játszik szerepet, ezért a kezelésnek is több fronton kell történnie. Nem elég egy egyszerű fogkőlevétel hozzá. Azt a körülményt, ami egy betegség előfordulásának kockázatát növeli, rizikótényezőnek nevezzük. Ezek a tényezők lehetnek módosíthatók, és nem módosíthatók. Ahogy a megnevezés is utal rá, a módosítható rizikótényezőkön lehet változtatni, ilyen pl. a dohányzás elhagyása, jó szájhigiénia, jó tömések és pótlások készítése, az alapbetegségek kezelése. Ezekkel szemben a nem módosítható tényezőkön sajnos nem tudunk változtatni, ide tartozik az életkor, a nem és a genetika.

Most az egyik legkárosabb módosítható tényezőről, a dohányzás káros hatásairól lesz szó. A dohányzás egy jól megalapozott rizikófaktora nemcsak a fogágybetegségnek, hanem egyéb szájüregi megbetegedéseknek, pl. a ráknak is. Ami a fogakat körülvevő szöveteket (csont, íny) illeti, a dohányzás hatására

-több fognál alakul ki mély tasak, ami a fogak meglazulását, hosszabb távon elvesztését okozhatja,

-jelentősebb a fogkőképződés,

-a fogágy állapota egy 10-15 évvel idősebb nem dohányzó egyén állapotának felel meg.

-A nikotin miatt az immunrendszer működése csökkent értékű lesz. A nyálban levő nikotin csökkenti a baktériumokat pusztító fehérvérsejtek számát, fokozza a gyulladás kialakulását, ami rombolja a csontot a fog körül, csökkenti a vérkeringést az ínyben, valamint a nikotin a gyökércementbe is bele tud épülni, ami mindennemű gyógyulási folyamatot gátol.

-Végül, de nem utolsó sorban a dohányzó egyén kevésbé reagál a kezelésekre. A kezelésekre alig, vagy nem reagáló páciensek 80-90%-át a dohányosok teszik ki. Aki leszokik, jóval nagyobb sikert érhetünk el a fogágybetegség visszaszorításában.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a dohányzó, fogágybeteg páciens eredményes fogászati kezelése a dohányzásról való leszokással kezdődik. E nélkül nem várhatunk jelentős javulást, és a fogak elvesztése korábban fog bekövetkezni.